Kandinszkij saláta Kék országban

l11914. augusztus 4-én, pontosan 100 évvel ezelőtt oszlott fel a Kék lovas elnevezésű expresszionista művészeti csoport, az I. világháború kitörése miatt.

l3

A kerek évforduló alkalmából Bajorország-szerte Vasszilij Kandinszkij, Franz Marc, Macke stb. kiállításokat rendeznek, a Gabriele Münter házban, Murnauban, a Franz Marc múzeumban, Kochelben, a Walchensee múzeumban, a Kaulbach villában, Ohlstadtban, és a starnbergi tó partján lévő Buchheim múzeumban. A Murnau központjában található vármúzeumban tekinthető meg az orosz-porosz származású művész házaspár (Wassilij Kandinszkij és Gabriele Münter) világhírű gyűjteménye, ahol az expresszionista tájképek mellett rengeteg mulatságos történetet olvashatunk róluk, hogy pl. Kandinszkijt nem érdekelte a pénz, képeit akár egy meleg ebédért is odaadta cserébe (de nem azért, mert éhes volt). Így történhetett, hogy néhány bútor elkészítéséért egy Kufer nevű asztalos, Klohausler nevű házát Kandinszkij képekkel aggatta tele, amelyeket azonban az első világháború alatt és után széthordtak.

A Staffel see mellett fekvő csendes kisvárost, Murnaut az Európában páratlannak számító mocsár rezervátuma és Kandinszkij: Kék lovas című festménye tette világhírűvé, mert innen, az expresszionista művészek által Kék országnak nevezett városból indult ki a legendás Kék lovasmozgalom. Vezéralakjai először a Die Brücke vagy a Phalanx művészeti csoportok egyikébe vagy másikába tartoztak, de 1911-ben a 2 csoport szétesett, de a Kandinszkij köré csoportosuló művészek Kék lovas néven (“Der Blaue Reiter”) ún. expresszionista forradalmat indítottak. -“Az elnevezést a kávéházi asztalunknál találtuk ki Marc-kal (Franz Marc), mert mindketten szerettük a kék színt, Marc a lovakat, én meg a lovasokat.

l2

Így szinte magától adódott a név”. -A kék lovasok hamarosan kapcsolatba kerültek a francia kubistákkal és “fauve”-okkal, a vadaknak nevezett Henri Matisse köré csoportosult művészek kolorista irányzatával. A Stefan George-féle szimbolikus költők társasága viszont Kandinszkij festészetét a színek között fennálló kapcsolatok felé irányította. A Kék lovasok ugyanis azt tűzték ki céljukul, hogy a művészeteket a járulékos elemektől megtisztítva a naturalizmus irányába terelik, valamint az érzelmek közvetlen kifejezésére fogják helyezni a hangsúlyt (expresszió). A nagy áttörésre az 1911. december elejétől- 1912 január végéig tartó Moderne Galerie Tannhäuserben megtartott kiállítás után került sor, ahol 14 művész 43 festményét állították ki. Ezt követően 1912-ben Franz Marc és Kandinszkij kiadták a híres Kék Lovas Almanachjukat. A  művészeti csoport művészeti kiteljesedésének sajnos az 1914-ben kirobbant I. világháború vetett véget. Kandinszkijnak vissza kellett térnie Oroszországba, Marc és Macke pedig 1914 augusztusában, önkéntesen bevonultak a német hadseregbe. Két hónappal az első világháború kitörése után August Macke elesett a fronton, Marc 2 évvel később, az 1916-os verduni csatában halt hősi halált. 36 éves volt.

Kandinszkijról köztudott volt, hogy ún. fotografikus memóriával rendelkezett, ami azt jelentette, hogy bizonyos színeket barátságosnak, másokat barátságtalannak talált, és a színekhez folyamatosan hangokat, ízeket kapcsolt. Erősen kötődött a festékanyagokhoz is, úgy kezelte “őket”, mintha élőlények lennének: “Néha hallom a színek sóhaját.”-mondogatta. Felesége, G. Münter férje halála után így nyilatkozott Kandinszkijról:- “Wassilij élete végéig (1940) megőrízte kíváncsiságát, élénk fantáziáját. Ha belépett egy orosz templomba vagy valamelyik bajorországi kápolnába, mindig úgy érezte magát, mintha egy festmény szereplője lenne”. Kandinszkij a színek pszichológiai hatásáról tanulmányt is írt, melyben kifejtette, hogy a színek egy mélyebb tudás hordozói. Lélektani szimbolikája viszont Goethe-re emlékeztető, mert Kandinszkijnál a színek szolgálnak hús-vér karakterek gyanánt, az alakok és a tárgyak helyett, “a festészet színpadán”, ahol Kandinszkij életet lehel beléjük:

jiNFlQifoNgYQ

“A határtalanul meleg vörösből hiányzik a sárga felelőtlen vonzereje, mert a sárga önmagában is kiforrottan lángol és energiáját nem pazarolja céltalanul. Azonkívül a sárga: jellegzetesen föld szín, de egyben éteri is, határok szétrúgása, beteges őrültség. A fekete: félelem, ellenszenv, halál utáni űr, lehetőségek nélküli, a kék jellegzetesen égi szín,”nyugalom és meditáció, a zöld: egy önmagával elégedett, öntelt tehén, a fehér: végtelen, lehetőségekkel teli, zenei szünet”. Kandinszkij később nemcsak a színeket, de a formákat is részletes elemzés alá vette.

1933-ban Adolf Hitler hatalomra jutásakor Kandinszkij Párizsba költözött, ahol a francia művészeket ő ismertette meg az absztrakt festészettel, mely valahol az impresszionizmus és a kubizmus közötti stílusintervallumban kapott helyet, pedig a francia fővárosban a geometrikus képzőművészet nem volt túl népszerű, csak néhány művész, köztük Piet Mondrian, Hans Arp és Georges Vantongerloo képviselte, de ők sem arattak vele számottevő sikereket.

 

Kandinszkij saláta
Kandinszkij egyedülálló, expresszív színvilágára az utóbbi időben a gasztró világ is felfigyelt. Többek között Charles Michel, az Oxfordi Crossmodal Research Labor pszichológia professzora is, aki nemrég egy kísérlet során arra keresett választ, hogy vajon milyen hatással van az emberekre egy művészi alkotás után leutánzott étel. 60 ember vett részt a kísérletben, ahol háromféle módon tálaltak fel salátákat, melyek öntete, hozzávalója, fűszerezése ugyanolyan volt. Az elsőt Wassily Kandinszkij, Numero 201 című festménye alapján dizájnolták, a másodikat a francia módi szerint, szénabogyla alakzatban a tányér közepére halmozták, végül a harmadik “salátát” csak egymás mellé/alá sorokba rendezték. Az önkéntes személyek legtöbbje a Kandinszkij-festményre hasonlító verziót találta a legfinomabbnak, és bármelyik vendéglőben akár kétszer annyit is fizettek volna érte, mint a másik kettőért.

l5

Charles Michel, tapasztalatait a-Taste of Kandinsky -Kandinszkij kóstoló címen a Flavour nevű újságban jelentette meg, idén augusztusban. A kísérleti alanyoknak nem mondták meg előzetesen, hogy az egyik saláta Kandinszkij festménye alapján lesz dizájnolva, ennek ellenére a 3-féle módon tálalt saláták közül az emberek a Kandinszkij félét sokkal vonzóbbnak találták, mint a másik kettőt, a színek, formák, és a művészi elrendezése miatt. Nemcsak finomabbnak, drágábbnak, jobb minőségűnek ítélték meg, de valószínüleg értékelték a saláta elkészítésére fordított pepecselést is. Tehát megintcsak beigazolódott az a jól ismert tény, mely szerint először a szemünkkel eszünk. (Ha pl. az eper csodálatos piros úgy érezzük, hogy édesebb de ha egy csirkét kékre festenénk, valószínüleg mindenki undorral tolná el a tányérját, mert a kék a romlott ételre emlékeztet mindenkit). “A Kandinszkij saláta sikere arról győzött meg”-írja Michel a cikkében, -“hogy a színek, és formák mellett az elrendezés is nagyon fontos szerepet játszik. Nem véletlen, hogy ennek a jelentőségével a sztárszakácsok már régen tisztában vannak”.

unnamed
Aki el szeretné készíteni a Kandinszkij salátát, íme a 17 komponense és 30 hozzávalója.

A 3 fő eleme: a zöldségek, szószok és fűszerek. Az elkészítés módja: a szárított zöldségeket vékonyra kell vágni, a Portobello és Shimeji gombát 3 percig főzni, majd az édes japán borecetben, a Mirinben marinádozni. A friss zöldségeket, mint a brokkolit, az endíviát, a piros és sárga spanyol paprikát, nagyon vékonyra kell vágni (3 mm), 1 piros paprikát, fél db sárga paprikát, a karfiolt, juliennezve, az 5 db cukorborsót pedig pár perc párolás után egészben tegyük a tányérra. A szószokhoz szükségünk van 2 db előfőzött céklára, ízesítsük köménymaggal, sóval, cukorral és tárkonnyal, majd egy kevés málnás-mustáros borecettel együtt pürésítjük. A főtt répát szintén pürésítsük, a főtt karfiolt citromfűvel ízesítve egy szitán paszírozzuk át, a barnás-fekete színű “ecsetvonás-pacni” a salátás tányéron nem más, mint gomba esszencia, tintahallal és pepperoncino olajjal ízesített. Végül a spanyol oliva olajjal locsoljunk meg a salátát és mindent ízesítsünk a Maldon nevű tengeri sóval.

l6
A képeket összehasonlítva véleményem szerint egyáltalán nem volt meglepő a végeredmény, ugyanis a 3. képen az egymás mellé helyezett zöldségek egyáltalán nem keltik egy salátás tál képzetét, a középső franciás megoldásnál, a tányér közepére zsúfolt saláta láttán a saláta kevésnek tűnik, a tányér meg üresnek, mert csak a gombát meg a frizé salátát fedezzük fel rajta!

 

l4

Véleményét szívesen várjuk!