Az egyik hallgat

malna_leadAz egyik hallgat, a másik csak hajtogatja egyre türelmetlenebbül, hogy nem elég. Mi nem elég? Az eszed tokja nem elég, tudod. De valami tényleg nem jó, mert alig bírok felkelni.

Mire kiérek a piacra, sokan már pakolnak. Egy asszony elém áll, és azt mondja:
– Kihajtott az összes málnatő, amit tőled vettem. Hatból hat! – és a homloka elé tartja az összetett két kezét, mint aki imádkozik, és meghajol előttem. Összehúzom magam kicsire, mert én ezt nem érdemlem. Mások is jönnek, és mondják, hogy megmaradt a málna ott, ahol azelőtt sosem.
Megállít valaki, és azt mondja:
– Téged a Földanya nagyon szeret. Ültesd be a kertedet, majd meglátod… – és elkéri tőlem az összes málnatövet, ad helyette ételeket.
Tartozom valakinek pár ezer forinttal, de nem pénzt kér, hát akkor mit adjak?
Vadszőlő kellene neki.
– Vadszőlő!
malnaHazamegyek a kertembe, félméteres a gaz, a fű lassan fölmagzik, a rózsákat sem metszettem meg még idén, a bodzabokor meg akkora, mint a hétfejű sárkány. Mögé megyek, hogy elültessek pár palántát, amiket a piacon kaptam málnatövekért, és akkor a falnál a félárnyékban meglátom a vadszőlőt. Tíz tő a meztelen, nedves földben, mintha emberkéz ültette volna, szép szabályosan, egymástól 50 centire. Áttetsző smaragdosak a levelek, május van, egy kicsi szellő cirógatja némelyiket. Először látom magamban azt a nagy zöld meleg termékeny ölet, ami kertem mindig is volt.
Lefekszem a fűbe, átölelem úgy, ahogy az anyukán derekát, amikor kicsi gyerek voltam.
És most táncol bennem az a mindig elégedetlen férfi, úgy táncol, mint amikor egy kis malacka két lábra áll. Körbetáncolja azt a nagy bőséget, amit itt majd lesz.

 

Ezüstujj

Vissza a bloghoz

Véleményét szívesen várjuk!